A leggyakoribb ftsi md mg mindg a szn-, ill. gzftssel zemeltetett raditorok.
Az utbbi idben viszont egyre npszerbbek olyan jnak szmt kzpontifts rendszerek, mint a padlfts, falfts, szeglyfts, vagy a napkollektoros, hszivattys ftsi rendszer. Ezek kialaktsa drgbb, de energiatakarkos megolds, gy a kltsgek megtrlnek.
A hagyomnyos, fosszilis energiahordozkra alapozott ftsi megoldsok a folyamatosan emelked energiarak miatt egyre kevsb jelentenek jvbiztos vlasztst. Ezrt klnsen az j pts hzak esetn rvnyes, hogy olyan ftsi rendszer kiptsben rdemes gondolkozni, mely 10-20 v mlva is "megri az rt" s nem r irrelis energiakltsgeket a hztartsra. A fosszilis energiahordozk elgetsvel szndioxid keletkezik, nem gy a hszivattyknl, melyek a termszetes krnyezeti energit ftik fel magasabb hmrskletre, mghozz olyan energiaforrsok felhasznlsval, mint a vzenergia, szlenergia, napelem, vagy az ram. A hszivatty az egyik legkrnyezetbartabb, geotermikus energira alapozott ftsi megolds, mellyel fthet, hthet, melegvizet llthat el, st plete optimlis levegztetst is biztosthatja.
Ha most ptkezik, feljt, krje ki tancsunkat, kszsggel llunk rendelkezsre! Fttesteket, ftsi megoldsokat ajnlunk ha mg nem dnttt!
A ftsi rendszerek (napkollektor, hszivatty, falfts, padlfts) elnyeirl, s magrl a folyamatrl kln menpontban bvebben foglalkozok.