A leggyakoribb f�t�si m�d m�g mind�g a sz�n-, ill. g�zf�t�ssel  �zemeltetett radi�torok.

Az ut�bbi id�ben viszont egyre n�pszer�bbek olyan �jnak sz�m�t� k�zpontif�t�s rendszerek, mint a padl�f�t�s, falf�t�s, szeg�lyf�t�s,  vagy a napkollektoros, h�szivatty�s f�t�si rendszer. Ezek kialak�t�sa dr�g�bb, de energiatakar�kos megold�s, �gy a k�lts�gek megt�r�lnek.

A hagyom�nyos, fosszilis energiahordoz�kra alapozott f�t�si megold�sok a folyamatosan emelked� energia�rak miatt egyre kev�sb� jelentenek j�v�biztos v�laszt�st. Ez�rt k�l�n�sen az �j �p�t�s� h�zak eset�n �rv�nyes, hogy olyan f�t�si rendszer ki�p�t�s�ben �rdemes gondolkozni, mely 10-20 �v m�lva is "meg�ri az �r�t" �s nem r� irre�lis energiak�lts�geket a h�ztart�sra. A fosszilis energiahordoz�k el�get�s�vel sz�ndioxid keletkezik, nem �gy a h�szivatty�kn�l, melyek a term�szetes k�rnyezeti energi�t f�tik fel magasabb h�m�rs�kletre, m�ghozz� olyan energiaforr�sok  felhaszn�l�s�val, mint a v�zenergia, sz�lenergia, napelem, vagy az �ram. A h�szivatty� az egyik legk�rnyezetbar�tabb, geotermikus energi�ra alapozott f�t�si megold�s, mellyel f�thet, h�thet, melegvizet �ll�that el�, s�t �p�lete optim�lis leveg�ztet�s�t is biztos�thatja.

Ha most �p�tkezik, fel�j�t, k�rje ki tan�csunkat, k�szs�ggel �llunk rendelkez�s�re! F�t�testeket, f�t�si megold�sokat aj�nlunk ha m�g nem d�nt�tt!

A f�t�si rendszerek (napkollektor, h�szivatty�, falf�t�s, padl�f�t�s) el�nyeir�l, �s mag�r�l a folyamatr�l k�l�n men�pontban b�vebben foglalkozok.